"ember vagyok, így vagyok nevetséges"

- halandó -

2009/12/02. - írta: bendeati

korosodom,
Krisztus kora kopogtat ajtómon
ablakomon a szomorú eső zörget.

múlik minden, de valahová csak visz az út.

korosodom,
nem kísért már a titkos szenvedély,
az új, a veszély.
mert tele a szívem Veled
ifjú ragyogásod elvarázsolt.

csak te vagy,
csak téged tudnálak tenyeremen hordani,
csak téged tudnálak megtartani.

úgy szeretlek, ahogy ember szerethet.

korosodom,
csak a halállal nem békülök.

fáj az elmúlás, fájnak a dolgaink,
amik szétszaggatják az együtt töltött perceket.
fájnak és égetnek,
de legjobban az Élettől félek,
ahogy a halandó retteg az elmúlástól.

Címkék: érzem verselek
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bendeati.blog.hu/api/trackback/id/tr391569986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

After Eight 2009.12.08. 20:17:21

készítettem egy blogot...a verseimnek...és megtaláltam ezt is....fantasztikus.... üdvözlettel:egy volt tanítvány....

bendeati 2009.12.25. 00:33:51

Megnéztem a blogot.. a verseket.. de vajon ki lehet mögötte? Ki a volt tanítvány? :P