"ember vagyok, így vagyok nevetséges"

- cuci -

2014/08/04. - írta: bendeati

P1010715.JPGvárhattál volna... megvárhattál volna, hogy még találkozzunk. 

hogy újra lássam, ahogy a szomorú szemeid örömmel telnek meg. megihattad volna még a paradicsomlevet, amíg a zenegépben keressük a dalokat.

mert kicsit szomorkás a hangulatunk, vagy mert éppen a Lord szerint csavargók voltunk, bolyongtunk, magányosan kóboroltunk...

elmehettünk volna megint Badacsony hegyére, Tördemicre, a Borbarátokhoz, miután csak úgy felhívsz egy vasárnap délután... 

vagy csak úgy bolondozhattunk volna a poros, megkopott vicceken nevetve és mesélhettél volna a régi időkről. vagy felhívhattál volna, mikor tudod, hogy bajban vagyok, megveregetted volna a vállam, mint annak idején, és "Tanár úrnak" szólíthatnál, pedig negyed század van közöttünk...

de nem vártál, elmentél, és most itt ülünk fegyvertelenül, a viccek nélkül megdöbbenve.

jó ember voltál, és köszönöm a barátságodat, "Cuci bácsi". :'(

Címkék: személyes bánat
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bendeati.blog.hu/api/trackback/id/tr576570035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.