elképzelem azt a sziklafalat, lógatom le a lábam, nézem a mélységet, és szembejön a két vakító reflektor. nem látok semmit, csak az éles puffanás.és csend, bántó, gyilkos, félelmetes csend. élek még? vagy végre hatottak a gyógyszerek és ez már az álom?de én nem ezt akartam!…

"Én mindig változom, mint egy átkozott bolond, csak benned örök a gond... Halálos a tavasz, de szép, és megkísért egy kép, mégis Hozzád repülnék... Most kell, hogy nagyon szeress! Szorítva magadhoz ölelj, mert most semmi nem biztos, ma a jó is olyan rossz... Most kell, hogy…