magamra húztam a lusta délutánt,ketten szeretkeztünk álmomban,de csak a gyenge őszi napsugárvolt, megcsalt s hagyott vágyamban. mosolya kedves, pillantása hív, talán ő volt mégisvagy nem?csak képzelem?kusza...értelmetlen nézem az ébredő délutánt.mellettem fekszik…