koldus voltam mindig, a szívek koldusa,játszottam és belehaltam, de sohanem hittem többet, mint ami lehet,nem kaptam többet, mint amitkoldusként kapni lehet...és most én, az utcán lakó rágyújtok,égő parazsamra hajolva maradok,elszívom, de nem fogy talán soha,így…

csend van, rend van,csak a buszok, autók morognak néha.a nap fáradságát simítottam el testeden,fáztál, hát betakartalak,és reggelig őriznélek így,mert tökéletes még rímtelenül is...