Látod, Attila, itt vagyunk...
nem hitted, de nem halunk...
igaz lett, kibírjuk,
igaz lett, a másik hal meg,
bár..
úgy volt, hogy Szárszó vár,
és bezár,
és az égbolt,
na, igen az égbolt...
igyekezz...
Te bajszos, Te szerethető,
láthatod maradunk élve,
és ha meg is állunk néha
elmélázva,
tovább megyünk...
"hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned"
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.