rájöttem. és gyűlölöm magam miatta, de egyes emberektől hánynom kell. elfog valami szörnyű émelygés és hányingerem van. olyan ritkán érzek ilyesmit. mert alapvetően szeretem az embereket. de mégis. az hogy úgy állítson be valaki valamit, mintha ő soha nem bántott volna…

már talán a jövőn kéne gondolkodnom,vagy siratnom az eltékozolt múltat,esetleg töprenghetnék, mitől fogommegtalálni az utat, az újat.de nem,még nem,és sokszor nem,mert eltelvenem feledvesemmit sem rejtvemeztelen, fedetlenmagamon elmélkedem.s míg rágom önnön magammíg belecsikordul…