Sörszagban fetreng az este és a fények halvány pislákolása feszíti remegő szívem ütemét.
Hallom ahogy lélegzik az éjjel, a mámor esti sóhaja járja át a tüdőm apró pihegéseit.
Látom a csillagok hunyorgó játékát és kezdem sejteni s félni a közelgő nyár gyors elmúlását.
Pedig semmi okom rá...
Ámen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.