Kólát szürcsölök, a négy falat nézem, magamban füstölgök, írhatnám rímekkel szedve is, talán kedve is lenne elolvasni valakinek, vagy én olvasnám el ezerszer mosás közben, után, teregetés előtt. A telefonom nézem, a monitort bámulom, számolom a perceket és várom a holnapot. Egy új füveskönyv a táskámban, egy régi füveskönyv a fejemben, mindig hozzáírok valamit, csak bölcsesség nincs benne.. csak a Bende... Vele vagyok összezárva... Magammal...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.