Tegnap éjjel éppen elment a Net, amikor azon tűnődtem, miért jó felmászni egy tetőre csoportosan és hol ücsörögve, hol pedig fekve az eget bámulni és fotózni magunkat.
Először megrémültem, hátha egy öngyilkos szekta csoportos életet-lezáró aktusába csöppentem (ha szabad ilyen képzavarral élnem), hiszen mintha még csókolgatták is volna egymást egyesek.
Aztán némi reménykedéssel töltött el a gondolat, hogy ez valami újfajta perverció, és afféle össznépi háztetőn szeretkezős esemény lesz belőle, de nagyon nyugodtan feküdtek, tehát ez a verzió is elvetve.
Mi marad tehát? Na, itt ment el a net, és el is feledkeztem a háztetőn kalandorkodókról..
A kérdést hagyhatnánk nyitva is, amolyan "ma nem foglalkozom a dologal" érzést generálva... Végülis majdnem mindegy, mit csinál néhány fiatal a Zeneiskola tetején, nem? Hiszen fiatalok, felfelé törnek, megmásszák, meghódítják, egyensúlyoznak a magasban...
...csak le ne essenek... :S
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.