Elmondok egy történetet. Úgysem hiszed el. De azért elmondom.

Mint minden rendes, a gyerekbetegségek egy részét sikeresen túlélő gyermeket Z.Gerzsont beiratták óvodába. Szép fehér épület volt egyszer, azóta megfakult, csúnya szürke lett, de akkoriban még gyönyörű fényében tündökölt. Sok vidám óvodás, jókedv, kacagás. És ekkor történt valami.

Egyik reggel a falra valaki csúnya dolgot pingált, a festék még alig száradt meg, amikor felfedezték. "Hüje a Pisti" - tündöklött a felirat, és Pisti rohant az Óvónénihez, hogy lám csak, van aki az értelmi képességeit kétségbe vonja. 
Óvónéni nem firtatta a felirat jogosságát, rögtön felelőst keresett, és mivel Z.Gerzson óvodás ingujján még meg sem száradt a festék, csak ő lehetett. Az elmarasztalás nem is maradhatott el, Pisti elégedetten dőlt hátra az uzsonnát majszolva, titokban lesett fél szemmel a gyanúsítottra, aki persze nem tudja, hogy Pisti rögtön futott Óvónénihez, és nem jutott eszébe, hogy elgondolkodjon csekély értelmén. Ő elégedetten vigyorgott, ugyanis arról fogalma sem volt, hogy attól még mert kiderül, ki bírál, a bírálat még valós lehet és tegyük hozzá, bár a módszer vitatható, de a vélemény szabad lehet(ne). (A Mesélő itt jegyezné meg, hogy a történet a 80-as években játszódik, amikor a szocializmus elnyomta az egyén véleményének szabadságát, tehát a gyanusított akkor tévedett...)

És itt még nincs vége. Z.Gerzson valamiért népszerű volt az óvodában, amikor sétálni indult a csoport, a lányok az ő kezét akarták fogni. De neki csak N.Blanka kellett, a többi nem érdekelte, sőt undorodott az izzadt kezecskéjüktől. Ahogy lenni szokott, N.Blankát nem érdekelte hősünk, így ő savanyú szőlőként nyelte a séták bánatát. Inkább egyedül kullogott, elcsavargott a csoporttól, haragudtak is rá a lányok, mert nem kaphatják meg. 
Bosszút forraltak és azt állították az Óvónéninek, hogy N.Gerzson rendszeresen belopózik a lányka mosdóba és megmutatja nekik a csupasz tenyerét.
A taktika bejött, hiszen kézenfekvő, hogy a lányok nem véletlenül sikoltoznak a mosdóban, a tettes meg is kapta a magáét, a merőkanállal a fejére mért ütést mai napig hordozza szívében. (A történet hitelességét erősítendő a Mesélő elmondja, hogy Z.Gerzson egyszer tényleg megmutatta a tenyerét egy jósnőnek, aki hosszú, boldog életet ígért, és bíztatta, hogy legyen büszke arra, ami van neki.)

Ez volt a történet. Ugye nem hiszitek, hogy megtörtént? Mondtam én...