"ember vagyok, így vagyok nevetséges"

- nyugalom -

2011/08/14. - írta: bendeati

igen, régen írtam, Zsófi.. és már nem csak szomorút írok, Máté..

elfoglalt a sok gondolat, a tervezgetés, a várakozás, a beteljesedés, és az a bizonyos mérleghinta is fent tart, és ahogy látom az eget innen letekintve a nagyvilágra, nem is bánom, hogy nem kell játszanom a szomorú bohócot.

Pierrot-ról jut eszembe:
"Felberregnek az autók,
ládákat hoznak és visznek,
épül a piac, épül a rend
és a nyugalom

A lámpák elbóbiskolnak,
ők folytatják az álmokat,
ásít a város, itt az új nap
és a nyugalom
"

az egyik kedvenc dalom. nincs benne rím. érdekes, és persze egy kikötőben ül az ember képzeletben. egy kikötőben, ahová megérkezett előző este, és hajnalban nem akar továbbmenni...

az ősz már messze innen talál engem, várom. majd ülök a vízszagú nyugalom közepén, néha elnézek errefelé, hiszen sokan vagytok, akik majd itt maradtok. és talán vártok is.

"Ez a film mindent megér,
hiába vakmerő a jegyár
A zene sláger és itt a nagy sztár
s a hősnő ismét domborított
Dörgött a fegyver, égett a ház
és túléltünk száz veszélyes kalandot
"

a film forog tovább...

Címkék: személyes
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bendeati.blog.hu/api/trackback/id/tr793153161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

righthook 2011.08.15. 19:51:43

Drukkolok.
Minden jót!
süti beállítások módosítása