Sápad a repce sárgája, fehér bodza nyílik az utak mentén. A lapos, érett tányérok szelíden kínálják a zamatos virágokat. Szörp lesz belőlük, vagy tán a madarak örömére nyílnak. Szörp sokféle recepttel készíthető, de a végén majdnem ugyanaz kerekedik ki: aromát a virág ad, a cukor tartósít, van ki főzi, dunsztba rakja, van aki nem. A lényeg, hogy az aranysárga üdítő ízletes lesz.
Mennyi ember, hasonlóak, mennyi érzés egy húron, s mi mégis mások, nagyon különbözőek vagyunk. Egy a recept, egy az anyag, atomok és rezgések, s mégis van jó, s mégis sok a rossz...
A nagyszakállú öregúr nem egy sablonra alkotott :S
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.