annyi minden voltam már.. és leszek is talán.
annyi mindent mondtak már.. s talán fognak is.
kedveltek már és szerettek, gyűlöltek is tán. mindez akár jelen időben is leírható.
volt, aki meg akart ismerni és van aki nem akar látni, jobb neki az elmondások alapján.
tartottak már hazugnak és hazudtak is nekem eleget, és van aki megijed, ha őszinte vagyok vele, személyiségem két részre osztja, a Bendére és az Attilára.
voltam már "jófej tanár" azoknak, akik látták bennem a lelkesedést és voltam goromba, nagyképű alak, akik nem tudtak felnőni a gondolataimhoz.
voltam már a legnépszerűbb és gyűlöltek is érte páran, hiszen saját értéktelen értékrendjükbe nem illeszkedtem soha.
néhányaknak mentettem értékeket, közvetítettem fontos dolgokat, adtam tán valamit, és a legfőbb vád is elért, hogy mindig vakmerő és polgárpukkasztó viselkedést tanúsítottam.
játszottam már szigorút, mérgesen feldúlt, haragost de mind a harminc-egynéhány tudta, kenyérre lehet kenni.
voltam már megbecsült, buzgó, szorgalmas, a CÉG-ért mindent megtevő, s lettem tán örömmel elhajtott "szabadelvű".
mindegy... akárkinek, akárhogy, de közömbös ritkán voltam bárkinek is...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.