rövidhullám energia, forgó molekulák.a kanalam elveszett, hát villávalkeverem meg.aztán előkerült a kanál is,evőeszköz majálismárciusban.álruhában a Tavasz, tombol,fúj és csúfat gondola Világról, a Rendről, a Városról.feldöntve minden,a kávé ihatatlan, forró,várnom kell…

A csendben ülök, de a csend csak a gépzúgás, és azon gondolkodom, meddig és hová, és van-e értelme. Kell-e nekem az a néhány értelmes szempár, és kell-e nekem a zajos, csevegős, lenézős, elnézős elutasítás. Adok-e valamit, szolgáltatásom megéri-e a pár garast, lesz-e aki…

ugye a kenyér nem öl meg?ugye a keresztvízbe nem fulladunk?ugye elhihetem a várakozást?ugye felkészülhetek a halálra...vagy a keresztényekkeresztre feszítenek? 

a válaszom tudodsoha ennyire senkitsem előtte, nincs utánaa válaszom itt vana blogbanmindenbejegyzésbenversbenérzésbenszóbanlétezésbena válaszom ismeredte ismered igazáns tudod:életem nyugtalanfájkimerítés dalra váréletem nehéz sorsúszenvedő hangyák verejtékede…

és a hó alól csak kinézekdermedten, fáradtanlesöpröm arcomról a hidegetfájégetfurcsa ez így:a fagy is tűzforró...hol vagy Tavasztündér...

"Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg.És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot,mely jogom sérti meg."- József Attila -

Fárad a szemem. Érzem. Csak nézem, nem hagyhatom elveszni. Követni kell. Ha ki is égeti, ha tönkre is teszi, nem veszíthetem el. Fárad a szemem.Körözök, repülök. Nem vakon, mert látom. Figyelem. Körbe-körbe, hol gyorsabban, hol lassabban. Fáradok, de körözök, repülök.Néha…

nem szeretsz, vagy nem értesz,éjjel ébren gondolsz rám,szavaimon elképedsz,minden tettem tűzorkán.fájhat,éghet,fázhatlényed,elfogadod, vagy elszöksz,meg is tarthatsz, vagy ellöksz.útjaimonkísérhetsz,ellenemremisézhetsz,szabad lényem, korlátlan,szabálymentes. formátlanszavaim…

Kerítés közé szorítva,mint rezervátum...bámuljanak, nézzenek,higgyék el, hogy kedvelnek...nem kell több..csak "amitől Szárszónál neki megy a vonat..""küzdő, emberi szeretet"

Látod, Attila, itt vagyunk...nem hitted, de nem halunk...igaz lett, kibírjuk,igaz lett, a másik hal meg,bár.. úgy volt, hogy Szárszó vár,és bezár,és az égbolt,na, igen az égbolt... igyekezz...Te bajszos, Te szerethető,láthatod maradunk élve,és ha meg is állunk…

"Senki nem ért semmitA nőm például engemAz orvosok a haláltMinden milyen csendbenVeszi tudomásulHogy nincsen megértveVagy megvan, de mit is mondjonAz értő a fénybe érveSenki nem mond semmitJúdás is csak csókolJézus visszanéz ráMindent mindent tud a csókrólBeszél aki…

...és majd a szívemet állítsátok ki, semmi mást, csak a szívemet, és írjátok alá, hogy élni próbált, dobogott, majd meghasadt, és nem segített rajta sem szó, sem szeretet, sem hat üveg Heineken......állítsátok ki, preparáljátok, legyen szilikonban, legyen látható, legyen…

Csak a Holdam jöhet velem.. a három fényből csak egy pislog. Vajon meddig? Mindenkinek van egy házi Holdja?! Egy olyan, aminek csak az egyik arcát ismeri? És minden, ami nem jó, azt a túlsó oldalára temeti.. És ennek a túlsó oldalnak senki sem szeretné látni az arcát? Mennyi…

FÉRFI dolog,mint a sörFérfi dolog,mint a nyakkendőFérfi dolog,mint a NŐKFérfi dolog,mint a BARÁTSÁGFérfi dolog,mint az APA meg a FIAFérfi dolog,mint a TITOK..

Soha nem jössz túl korán.. Tv-t nézel? én csak részegen.. Istent "dicsértem" épp.. de nem jöttél.. és ez Élet? tök sötét. Rosszul vagyok, és kár az egészért.Mindegy is. Nem jössz. Vagy ha jössz is, nem tudom, képes vagyok-e kivárni. De ki kell várni. Nincs más…

Valami mindig ráül az emberre. Fentről jön, és lefelé taszítja a gyengét. Mert mindenki gyenge.. és az a leggyengébb, aki erősnek mutatja magát. Annak lánc kell, harcikutya a lánc végére, izadtságszagú hústömeg. Hazugok, bástyákon hazug jelszavakkal teli zászlókat…

"Mondom, hogy nem fáj,Pedig seb és nincsen valszeg senki a földeden.Göröngyök közt éjjel megyek, csak a holdam jöhet velem!De a szexszel meg a sok elmélettelElmegy az idő, aztán fekszel valami meleg lébeLeves e húgy vagy valaki vére mindegy, mondom: nem fáj... "